2017.04.24
Vihar-és beázáskárok országszerte: több száz kárbejelentés érkezett
Több száz kárbejelentés érkezett az elmúlt napok télies időjárása miatt az MTI által megkérdezett biztosítókhoz.
A Groupama Biztosító mintegy 400 kárbejelentést regisztrált viharok és felhőszakadás miatt. Jellemzően háztetők károsodását, különféle helyiségek beázását jelentették az ügyfelek. A bejelentések elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyéből, valamint Budapestről érkeztek. A biztosító továbbra is fogadja a kárbejelentéseket, így a károk értéke elérheti az 50 millió forintot.
Az Allianz Hungária Zrt.-hez az elmúlt napokban több mint 800 kárbejelentés érkezett. Ezek 41 százaléka beázáskár, 40 százaléka viharkár, több mint 14 százaléka pedig tető- és panelhézag beázása miatt keletkezett. Elenyésző mértékben hónyomás és felhőszakadás miatt is érkezett kárbejelentés a társasághoz. A biztosító ugyanakkor nem tapasztalat régiós koncentrációt, az ország területéről vegyesen kapott kárbejelentéseket.
Az Aegon Magyarország péntek délutánig 770 kárbejelentést rögzített, az ügyfelek által becsült kárösszeg 65,5 millió forint, a bejelentett átlagkár 85 ezer forint.
A Generali Biztosító arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a kárbejelentések száma elérheti a 700-1000-et is, az okozott károk összértéke pedig a 70 millió forintot. A viharkár mellett hónyomás okozta károkat is jelentettek az ügyfelek - közölte a társaság.
Forrás: www.vg.hu
Biztosítás fajta:
- Kárrendezés
- Általános
Már a harmincasok szerint is fiatalabb korban kellene elkezdeni a nyugdíjra való takarékoskodást
2017 április 13.
Kategória:
Életbiztosítás
Már a harmincasok szerint is fiatalabb korban kellene elkezdeni a nyugdíjra való takarékoskodást
Átlagosan 8 év lemaradásban vannak, akik a harmincas éveikben kezdenek el takarékoskodni. Ezt azok állítják, akik már rendelkeznek megtakarítással. Ráadásul a ténylegesen várható nyugdíj összege átlagosan közel 100 ezer forinttal kevesebb az ideálisnak tartotthoz képest – derült ki az Allianz legfrissebb, az öngondoskodást vizsgáló kutatásából.
Az Allianz Hungária Zrt. 19 ezer fős kutatást végzett a 30 év feletti ügyfelei körében 2017 januárjában. A kutatás során azt vizsgálták, hogy milyen az öngondoskodási attitűd és melyek az elterjedt megtakarítási szokások.
Pénzügyi kilátások
Általánosságban elmondható, hogy a válaszadók leginkább az általános gazdasági helyzet és a munkahelyek biztonságának alakulását látják biztatónak, az ország jövőjét tekintve pedig a nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszerek helyzete miatti aggodalmukat fejezték ki a legtöbben. A kitöltők 78 százaléka a nyugdíjbiztosítási rendszer helyzetét középtávon kifejezetten aggasztónak találja.
Talán éppen ez az oka annak, hogy a nyugdíjas évekre való felkészülés a harmadik leggyakoribb megtakarítási cél. A megtakarítási lehetőségekkel rendelkezők közel fele takarít meg ezzel a céllal. Ezt csak a váratlan kiadásokra és a gyermekek jövőjére, iskoláztatására történő takarékoskodás előzi meg.
Saját pénzügyi helyzetük változását inkább optimistán ítélik meg az emberek, a válaszadók egynegyede jobb anyagi körülményekre számít az elkövetkező pár évben és mindössze 18 százalék gondolja azt, hogy 2-3 éven belül vékonyabb lesz a pénztárcája, mint jelenleg.
Megtakarításaink tervezése
A válaszadók 85 százaléka tartja fontosnak, hogy majdani állami nyugdíját kiegészítse valamilyen megtakarítással. Ennek a bázisnak több mint a fele rendelkezik már nyugdíjcélú megtakarítással, további 20 százalékuk 5 éven belül szeretné elindítani azt.
A kutatásban résztvevők közel 78 százaléka tud havi rendszerességgel, vagy alkalmanként megtakarítani: 28 százalékuk rendszeresen, míg 50 százalék esetenként tud félretenni a céljaira. A nyugdíjcélú megtakarítások tekintetében a piaci szereplők közül a biztosítók felé kialakult bizalom a legnagyobb és leginkább az állami nyugdíjrendszerrel szemben bizalmatlanok. A biztosítókban megbízó válaszadóknak 37 százaléka rendelkezik nyugdíjbiztosítással. A nyugdíjcélú megtakarítással rendelkező és az azt tervező válaszadók körében is az önkéntes nyugdíjpénztár és az életbiztosítás a két legnépszerűbb megtakarítási forma. Érdekes fejlemény viszont, hogy azon válaszadók közül, akik a közeljövőben kezdik félretenni a pénzüket, 16 százalék a befőttes üvegben gyűjtené a megtakarításait, pedig számtalan kedvezőbb forma közül választhatna.
Az Allianz megkérdezett ügyfelei közül, akik már rendelkeznek nyugdíjcélú megtakarítással, átlagosan 2-3 féle megtakarítási formát is választottak, míg akik csak tervezik az öngondoskodást, ennél kevesebb megtakarítási eszközt keresnének. „A megkérdezettek döntő többsége saját bevallása szerint képes lenne az öngondoskodásra, de tanácstalan azzal kapcsolatban, hogy mi lenne számára az ideális megtakarítási forma. Úgy véljük, már akár havi néhány ezer forint is sokat jelenthet a későbbiekben, így azoknak, akik apránként és alkalmanként tudnak félretenni, a nyugdíjpénztári tagságot javasoljuk. Aki nagyobb összegű megtakarítást tervez és havonta rendszeresen félre tud tenni, azoknak a nyugdíjbiztosítási megoldást ajánljuk. Az Allianznál többféle konstrukció érhető el, és ezeket úgy alakítottuk ki, hogy bármely élethelyzetben és anyagi szituációban megoldást jelentenek az ügyfelek számára, s ha valaki kevésbé ért a pénzügyekhez, segítséget kérhet felkészült tanácsadóinktól – hívta fel a figyelmet Kozek András, az Allianz Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese. A pénztárak és az életbiztosítások népszerűségét pedig mi sem mutatja jobban, mint hogy a kutatásban résztvevők az elsők között jelölték meg ezeket a megtakarítási formákat az öngondoskodás fontos lépéseként.”
Öngondoskodás kezdete és a nyugdíjas évek
A nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők saját bevallásuk szerint már későn indították el az öngondoskodást. A válaszadók átlagosan 35 éves korban kezdtek el takarékoskodni, ugyanakkor véleményük szerint átlagosan 27 éves korban lenne ideális elkezdeni azt. A megtakarításaikat 26-35 éves koruk között elindítók 58 százaléka, míg a 36-45 éves koruk között elindítók 78 százaléka gondolja úgy, hogy megtakarításuk elindításakor idősebbek voltak, mint amit ideálisnak tartanak.
A megkérdezettek több mint fele úgy gondolja, hogy 100-200 ezer Ft közötti havi nyugdíjösszeg elegendő lenne a minimum létfenntartáshoz, ugyanakkor már csak egyharmaduk érné be ezzel a nyugdíjjal. Az ideálisnak tartott nyugdíjösszeget a kitöltők 73 százaléka 150 és 350 ezer Ft között jelölte meg, 50 százalék pedig 200 ezer Ft feletti összeggel lenne elégedett. „A rendelkezésre álló információkból az is megállapítható, hogy ügyfeleink összességében nagyon közeli becslést adtak arra vonatkozóan, milyen nagyságrendű nyugdíjat fognak kapni nyugdíjba vonulásukkor. Azonban az az összeg, amellyel ténylegesen elégedettek lennének, a ma érvényben lévő nyugdíjszámítás alapján kalkulált összegnél átlagosan 94 ezer forinttal több” – mondta Kozek András. „Így minden korosztályt arra bíztatunk, hogy minél hamarabb kezdjen el gondoskodni nyugdíjas éveiről, hiszen minél több idő áll rendelkezésre a felhalmozásra, a befektetett pénzünk annál több hozammal gyarapodik, melyet az igénybe vett 20 százalékos adójóváírás jelentős mértékben megnövel.”
Forrás: www.biztositasiszemle.hu
CLB TIPP: Kezdjen el időben gondoskodni nyugdíjas éveiről! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
Hozzávetőleg 60 százalékkal nőtt a káresetek száma a szállítmányozási piacon
2017 április 13.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás
Hozzávetőleg 60 százalékkal nőtt a káresetek száma a szállítmányozási piacon
Mintegy 60 százalékkal több kárbejelentés érkezett a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.-hez (Emabit) tavaly, mint 2015-ben, a növekedést a lopással és közlekedési balesetekkel kapcsolatos gyarapodó káresetek okozták - számolt be a társaság tapasztalatairól a szállítmányozási piac káreseteit vizsgáló elemzésében.
A biztosító szerint az eredményt árnyalja, hogy a 2015-ös évet kiemelkedően jó kárhányaddal és az átlagosnál kevesebb kárbejelentéssel könyvelték el. Az MTI-hez szerdán eljuttatott összegzésből kiderült, hogy a lopással kapcsolatos káresetek száma kirívóan, 130 százalékkal, a közlekedési balesetekkel összefüggő kárbejelentések pedig 50 százalékkal emelkedtek.
Az úgynevezett "kellő felkészültséggel kiküszöbölhető káresetek" száma nem változott jelentősen, ugyanakkor értékben ezek okozzák a legtöbb anyagi kárt a cégeknek. Ilyen például az áru elmozdulása, ahol csupán 10 százalékkal emelkedtek a káresetek, mindazonáltal a nem megfelelően rögzített áru okozta a káresetek 38 százalékát. Szintén ide tartozik az áru nem megfelelő elhelyezése miatti ázás és egyéb kártípusok, mint például a nem megfelelő temperálás vagy a csomagolássérülések, ahol a káresetek száma stagnált.
Mindeközben a lopások számának jelentős emelkedése ellenére is csupán ötödét teszi ki a káreseteknek, a közlekedési balesetek pedig mindössze az összes kártípus 10 százalékát adják.
A közlemény idézi Busa Zoltánt, az CIG Pannónia Emabit vezérigazgatóját, aki az adatokat úgy kommentálta: a károk döntő többsége csak részben következett be a kamionvezetők hibájából, a feladói hiba, és a környezeti tényezők szintúgy szerepet játszottak a számok alakulásában. Bizonyos esetek elkerülhetetlenek, akár erőszakos cselekményekről, akár az időjárás okozta károkról van szó - jegyezte meg.
Forrás: www.biztositasiszemle.hu
Így kerüljük el a buktatókat a díjtámogatott mezőgazdasági biztosításoknál
2017 április 13.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás, Általános
Így kerüljük el a buktatókat a díjtámogatott mezőgazdasági biztosításoknál
Tavaly rekordszámú mezőgazdasági biztosítási szerződéskötésre került sor, de az adategyezőségi hibák, vagy a támogatás igénylés hiánya miatt közel 1000 gazdálkodó nem részesülhetett támogatásban. Lássuk, mit tehetünk, hogy ne járjunk így!
A támogatási forma kedvelt a gazdálkodók körében (néhány éve még nem érdeklődtek, tavaly viszont már a megemelt keretösszeget is túligényelték), ezért az adathibás szerződések csökkentése érdekében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Biztosítók Szövetsége és a Magyarországi Nonprofit Biztosító Egyesületek Szövetsége együttműködése keretében az alábbi fontos szabályokra hívják fel a szerződő gazdálkodók figyelmét.
Ki köthet díjtámogatott növénybiztosítást?
Díjtámogatott növénybiztosítást csak MVH regisztrációs számmal rendelkező földhasználó termelő köthet, közvetlenül vagy integrátoron keresztül.
Hol és meddig lehet igényelni a támogatást?
A díjtámogatást a VP3-17.1.1-16 Pályázati Kiírásnak megfelelően kizárólag elektronikusan, a 2017. évi Egységes Kérelem felületén lehet igényelni. Fontos felhívni a gazdálkodók figyelmét arra, hogy az „igen” választása a nyilatkozatban nem jelent biztosításkötésre kötelezettséget. Amennyiben mégsem kap számára megfelelő ajánlatot, dönthet úgy, hogy nem biztosítja területeit a 2017-es évre vonatkozóan. A 2017. évre rendelkezésre álló támogatási összeg 4 Mrd Ft.
Az igénylés az Egységes Kérelem szankciós időszakának végéig tehető meg, várhatóan 2017. június első napjai.
Melyek a legfontosabb határidők?
| Szerződéskötés és szokásos éves adatközlés (határozatlan idejű szerződés esetén): május 31-ig | Főszabály szerint a 2017. évben termelésbe vont területekre növénybiztosítást jellemzően május 31-éig lehet kötni, azonban egyes kockázatokra (pld. tavaszi fagy) koraibb dátumok érvényesek. |
| Támogatás igénylés: június 5. | Az igénylés az Egységes Kérelem szankciós időszakának végéig tehető meg. |
| Szerződés módosítás: július 15. | Az érvényes szerződéseken a területet július 15-ig lehet módosítani (a MEPAR vagy a támogatható terület változása miatt). Fontos tudni, hogy a díjtámogatott biztosítási konstrukcióban, egy-egy növénykultúra esetén a MÁK a vonatkozó 2017. évi EK teljes területet adatairól tájékoztatást fog adni az MVH ügyfél szám, és növénykultúra alapján a Biztosítónak. Ezért ez alapján is módosulhatnak a biztosított területi adatok. |
| Teljes éves díj befizetési határidő: október 31. | A támogatás utófinanszírozott, azaz a teljes biztosítás díj megfizetéséről kapott díjigazolást tudja csak figyelembe venni a MÁK. A biztosítók minden esetben írásban közlik a szerződőkkel a határidőt, ami általában október 31. A biztosítók, illetve integrátorok a díjigazolásokat november 15-ig kötelesek feltölteni a MÁK honlapjára. |
| 2018. I. negyedév vége | Az engedélyezett feltételek szerinti szerződésekre a támogatás a következő év első negyedév végéig érkezhet meg. |
Milyen veszélynemekre, milyen támogatással köthető biztosítás?
A díjtámogatott biztosítások a következő kockázatokra köthetők: tűz, jég, vihar, őszi, téli, tavaszi fagy, aszály, árvíz, felhőszakadás.
A támogatás intenzitás az egyes módozatoktól és az igénylések mértékétől függ.
A piaci várakozások szerint a 4 Mrd Ft keret összeget, így a maximális 65%-os támogatási intenzitás lehetőségét valószínűleg olyan mértékben haladja meg a 2017-es támogatható szerződések díja, hogy a túligénylés miatt az egyes módozatokban az elmúlt évek tapasztalata alapján a támogatási mérték, „A”: 55%, „B”: 40%, „C” 40%-os szintre csökkenhet.
Mit kérnek a biztosítók?
A díjtámogatás feltétele a biztosítási szerződés és az Egységes Kérelem vonatkozó adatainak maradéktalan egyezése. Az adategyezőség biztosítása, a hibák számának jelentős csökkentése, az egymásnak ellentmondó adatok miatti hiánypótlási eljárások számának mérséklése céljából, a NAK falugazdász hálózata a gazdálkodó kérésére segítséget nyújt a támogatás igénybevételével összefüggő elektronikus ügyintézéshez, a támogatási kérelem beadásához, a szükséges nyomtatványok kitöltéséhez, a biztosítási szerződés-melléklet elkészítéséhez.
A legfontosabb, hogy a termelő MVH ügyfél azonosító száma és a biztosítani kívánt növények hasznosítási kódjai pontosan legyen megadva a biztosítási szerződésen.
A területi adatok elektronikusan kikérhetőek a 2017. évi Egységes Kérelemből, és az MKR felületén a Biztosítási Területi összesítő kérelemből.
Mire figyeljünk a biztosítók díjajánlatának értékelésekor?
A NAK, a MABISZ és a MANBESZ is javasolja, hogy szakemberhez forduljanak a gazdálkodók, hiszen az egyes növényi kultúrákra több féleképpen, ennek következtében eltérő díjon lehet növénybiztosítást kötni. A piacon működő 4 Biztosító társaság és a Növénybiztosító Egyesületek alkalmazott díjaiban a szerződési feltételeikben jelentős eltérések (záradékok, vállalási szabályok) vannak.
A legnagyobb különbségeket az önrészek és a kármentességi engedmények %-os mértéke, valamint számítási módjai okozhatják.
Forrás: www.piacesprofit.hu
Elutazol a hosszú hétvégén? Ezekre mindenképpen figyelj!
2017 április 13.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás
Elutazol a hosszú hétvégén? Ezekre mindenképpen figyelj!
Legyen szó akár a közelgő húsvéti ünnepekről, akár a tavaszi időszak beköszöntével megszaporodó hosszabb-rövidebb elutazásokról, egyre többen hagyják őrizetlenül napokra otthonukat, amely a betöréseknek is kedvez. Ilyenkor jelentősen megnő a betörések valószínűsége, ezért nem árt résen lennünk.
A következőkben a KöBE, a Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesülete összegyűjtötte, mire célszerű figyelni, hogy távollétünk alatt a betörők elkerüljék otthonunkat.
- Rejtsük el a szem elől az értéktárgyakat: Tartsuk az ablakokat zárva és húzzuk be a függönyt, mielőtt elindulunk otthonról! Az élettér, amelybe be lehet tekinteni, olyan a tolvajok számára, mint egy vonzó kirakat.
- Zárjuk le a melléképületeket is: A káresetek egy részében előfordul, hogy az illető házát a saját melléképületéből, vagy garázsából elvett szerszámmal törték fel. Indulás előtt ellenőrizzük, hogy nemcsak a bejárati ajtót, hanem az ingatlan területén mindent bezártunk, és nem hagytunk elöl olyan tárgyat, amivel segíthetnénk a betörőknek.
- Erős zárak és fogantyúk: Több napos utazás előtt érdemes a már régi, elhasználódott ajtó-/ablaknyitó fogantyúkat, öreg zárakat ellenőrizni és szükség szerint kicserélni a biztonságos zárhatóság érdekében. Arról is győződjünk meg mindenképp, hogy a bejárati ajtó nem túl gyenge-e már, biztosan ellenállna-e egy erősebb rúgásnak, lökésnek. Ha mégsem, praktikus még indulás előtt cserélni - ez a befektetés biztosan megtérül majd.
- Automata fények: Amikor épp az ingatlanban tartózkodunk, kisebb a betörés veszélye, viszont ha kimozdulunk néhány napra, a tolvajok könnyen kifigyelhetik, hogy a ház elhagyatottá vált. Ilyenkor az automata időzítővel ellátott beltéri világítások nagy szolgálatot tehetnek, hiszen könnyen azt az érzetet kelthetik a kéretlen kíváncsiskodókban, mintha a ház a távollétünk alatt is épp lakott lenne.
- Zárjuk le jól a kulcsos szekrényt: Aki a házon kívül is tart kulcsos szekrényt, fontos ügyelnie rá, hogy mindig megfelelően zárja azt. Arra sem árt odafigyelni a zárható doboz kiválasztásánál, hogy ne legyenek rajta olyan kis nyílások, amelyen keresztül a tolvajok ki tudnák halászni a kulcsokat. Ezzel megelőzhetjük, hogy ha mégis betörtek hozzánk, legalább ne a saját autónkon meneküljenek el az értékeinkkel!
- Otthonbiztosítás: Ha a fentiek betartása ellenére is megtörténne a baj, és betörnének otthonunkba, amíg távol vagyunk, jelentősen megkönnyíti értékeink pótlását, ha rendelkezünk egy gondosan kiválasztott és előzetesen megkötött lakásbiztosítással.
Forrás: www.penzcentrum.hu
CLB TIPP:
Ne indulj el utasbiztosítás nélkül! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Ha még nincs lakásbiztosításod, akkor az ajánlatok összehasonlításához használd kalkulátorunkat! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Betörőveszély a hosszú hétvégén
2017 április 10.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Betörőveszély a hosszú hétvégén
A húsvéti ünnepek alatt sokan indulnak útnak, és akár több napra is őrizetlenül hagyják otthonukat. A nyári nyaralási időszak mellett a hosszú hétvégéken emelkedik a lakásbetörések száma. A legveszélyeztetettebb terület a közép-magyarországi régió és Budapest – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A biztosítók tapasztalatai szerint a nyári időszakban és a hosszú hétvégék alatt a leggyakoribbak a betöréses lopások. A munkaszüneti napokat kihasználva, egy rövidebb utazás idején a nem megfelelően védett ingatlanok könnyű célpontot jelenthetnek a betörőknek. Az illetéktelen behatolók leggyakrabban ékszereket, készpénzt, műszaki cikkeket, laptopokat, fényképezőgépeket, mobiltelefonokat tulajdonítanak el az ingatlanokból. (A tavaszi időszak egyébként is dömping a biztosítóknál, de a kemény tél miatt most sokkal többen kötnek biztosítást.)
Egy átlagos méretű lakásra már 1-2-3 ezer forintos havi díjjal is köthető lakásbiztosítás, de előfordulhat, hogy ezek a biztosítások nem minden esetben térítenek betöréses lopás esetén. Ezért ha betörés ellen is biztosítani szeretnénk otthonunkat, akkor érdemes a biztosítás megválasztásakor erre is figyelemmel lenni.
Nem könnyű feladat eligazodni a lakásbiztosításokhoz kapcsolódó különböző vagyonvédelmi, biztonságtechnikai, és betörésvédelmi ismeretek között. A MABISZ Lakásbiztosítási és Vagyonvédelmi és Kármegelőzési Bizottsága ezért Betörésvédelmi tájékoztatót állított össze, amely elérhető a szövetség honlapján.
Egy gyengébb minőségű zárral ellátott ajtót nagyjából 15 másodpercbe telik kinyitni egy „gyakorlott” betörőnek. Emellett még számos módja lehet a betörésnek: ablakok, erkélyajtók befeszítése, hengerzár-törés, zár felfúrás vagy extrémebb esetekben fal-, vagy tetőbontás. Korántsem mindegy, hogy milyen zárszerkezetekkel, nyílászárókkal vagy bejárati ajtóval rendelkezik az ingatlan. A magasabb szintű mechanikai, elektronikai védelmi berendezések, riasztók megléte esetén magasabb kártérítési limiteket tartalmazó ingatlanbiztosítási szerződés köthető.
Forrás: www.vg.hu
CLB TIPP: Ne hagyja otthonát, értékeit biztosítás nélkül, hasonlítsa össze Ön is ajánlatainkat kalkulátorunk segítségével! Lakásbiztosítás >>
Sok munkát adott az extrém hideg a biztosítóknak
2017 április 10.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Sok munkát adott az extrém hideg a biztosítóknak
Sokan kötnek biztosítást, így tavasszal dömping van a biztosítótársaságoknál. Hiszen sokan most mennek ki a nyaralójukhoz és a tél utáni első látogatáskor szembesülnek azzal, hogy mi történt télen a hétvégi háznál.
Ha van hétvégi házuk, tudják, hogy milyen gondok lehetnek vele. Víz, gáz és egyéb meghibásodások, időjárási károk, sőt akár betörés is megtörténhet. Minderre anyagilag megoldást kínálhatnak a biztosítások. Sokan kötnek is biztosítást, így tavasszal dömping van a biztosítótársaságoknál. Hiszen sokan most mennek ki a nyaralójukhoz és a tél utáni első látogatáskor vészeik észre, hogy mi történt télen a hétvégi háznál.
Minden tavasszal megugrik a hétvégi házakkal kapcsolatos biztosítási bejelentések száma, de az idei tavasz különösen terhelt - mondta a Kossuth Rádió Napközben című műsorában Gilyén Ágnes.
A Mabisz szóvivője arról számolt be, hogy a január végén és februárban lévő extrém hideg nem múlt el nyomtalanul, sok hétvégi házban ugyanis elfagyott a vízvezeték és ezzel kapcsolatban sok káresetet jelentettek be a biztosítókhoz. „Sok problémát okozott a kemény tél. A statisztikák szerint 10 évente van átlagosan ilyen kemény tél, s ez a kárbejelentések számán meglátszik. Szemmel láthatóan, ezres nagyságrenddel ugrott meg a bejelentések száma” – nyilatkozta a Magyar Biztosítók Szövetségének szóvivője.
Tavasszal egyébként két tendencia jelentkezik – hívta fel a figyelmet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs vezetője. Egyrészt az emberek szembesülnek az esetleges károkkal, például vízelfagyás esetén azzal, hogy a víz hetekig áztatta a padlót vagy a berendezési tárgyakat, másrészt a jó idő beköszöntével, mindenki „leköltözik” a hétvégi házba, azaz leviszik a nyárhoz elengedhetetlenül szükséges tárgyakat. Bicikliket, televíziót, sütőt és hasonlóakat. Ezt a besurranó tolvajok is pontosan tudják és a hétvégék után, hétfőn vagy kedden eljön a tolvajok időszaka.
Éppen ezért nagyon fontos, hogyha a szomszédokkal jóban vagyunk, kérjük meg őket arra, hogyha lent vannak, nézzenek körül a nyaralónk táján, s gyanús körülmények esetén értesítsenek minket – hívta fel a figyelmet Gilyén Ágnes.
A fokozott figyelem fontos tehát a besurranó tolvajokkal szemben, de ez még mindig nem véd meg a korábban említett vízelfagyásoktól. Az ilyen problémára megoldást nyújthat, ha biztosítást köt a tulajdonos, de a biztosítás megléte nem jelenti azt, hogy bárki hanyag is lehet. „Egy nyaralónál elvárható, hogy víztelenítsük a rendszert így megóvható a házat az elfagyásos esetektől” – mondta Gilyén Ágnes.
Németh Péter felhívta a figyelmet arra, hogy bár fizet a biztosító saját hanyagság esetére is, de pontosan megvizsgálnak mindent, és ha túlzott volt a hanyagság, például nyitva hagyott ablakok, ajtók esetén a szakértő túlzott hanyagságot állapíthat meg, és könnyen megtörténhet, hogy nem kap kártérítést a biztosított. „A gondoskodást minden biztosítás elvárja” – nyilatkozta Németh Péter.
Magyarországon egyébként már több mint 3 millió 100 ezer lakásbiztosítás van, bár ezeknek csak elenyésző része nyaralóbiztosítás. Ez annak tudható be, hogy bár Magyarországon magas lakástulajdonlások aránya, de ahhoz hogy lakáshoz jussunk az esetek nagy részében hitelre van szükség, a bankok pedig kötelezően előírják a biztosítás meglétét. Sok nyaraló viszont általában régebbi, amelyen már nincs hitel és tulajdonosok csak legyintenek, ha arról van szó, hogy biztosítsák hétvégi házukat. Holott, ha kár keletkezik annak javítása pontosan ugyanannyiba kerül egy régi ingatlan esetében is, mint egy újnál.
Forrás: www.hirado.hu
CLB TIPP: Ha még az Ön nyaralója sem rendelkezik biztosítással, akkor hasonlítsa össze az ajánlatokat kalkulátorunkban! Lakásbiztosítás >>
Biztató növekedés a biztosítási piacon
2017 április 06.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Életbiztosítás, Általános
Biztató növekedés a biztosítási piacon
2016-ban több mint 5 százalékkal bővült a hazai biztosítási piac, a díjbevétel az egy évvel korábbi 875,8 milliárd forintról 920,6 milliárd forintra emelkedett – tette közzé a tavalyi előzetes adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerdán.
A két nagy ágazat, az élet- és a nem életbiztosítási ágazat közül a nem életbiztosítási ág bővült erősebben 2016-ban: a nem életbiztosítási ágazat díjbevétele 8,1 százalékkal, az életbiztosítási ágazaté 3,3 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A teljes díjbevétel 49,5 százaléka az élet-, 50,5 százaléka a nem életbiztosítási szerződésekre folyt be.
Az életbiztosítási piac növekedése elsősorban a nyugdíjbiztosításoknak volt köszönhető, a bővülés egy év alatt meghaladta az 50 százalékot. A teljes életbiztosítási piaci díjbevétel 9,7 százalékát 2016 végén már a nyugdíjbiztosítások adták.
„Örvendetes a biztosítási piac bővülése és az a tény, hogy a hazai lakosság tudatosabb, felismeri a hosszú távú öngondoskodás fontosságát, ami a nyugdíjbiztosítások növekedésében is megmutatkozik” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára. A személyi jövedelemadó-kedvezményre jogosító nyugdíjbiztosítási szerződések díjbevétele 2016-ban meghaladta a 44 milliárd forintot. Az állomány három év alatt, 2014. január 1-je óta – az szja-kedvezmény bevezetése óta - épült ki. Az egy szerződésre jutó éves átlagdíj 2016-ban meghaladta a 212 ezer forintot, amellyel a futamidő végére már valóban érdemi nyugdíj-kiegészítéshez juttathatnak a biztosítást kötők.
A nem életbiztosítási üzletágak közül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások esetében a szerződések darabszáma közel 260 ezer darabbal, a 2015. év végi 4,6 millióról 4,85 millióra nőtt. A kgfb- átlagdíjak 17 százalékkal emelkedtek, így az éves átlagdíj 2016 végére elérte a 28 ezer forintot. A tehergépjárművek esetében erőteljesebb, a személygépjárműveknél alacsonyabb átlagdíj-emelkedés volt tapasztalható. Ugyanakkor a 28 ezer forintos éves átlagdíj alig több, mint 90 euro, így továbbra is Magyarországon a legalacsonyabbak a kgfb-átlagdíjak az Európai Unióban.
A másik nagy gépjármű-biztosítási üzletág, a casco 2016-ban 4 százalékkal – 32 ezer darab szerződéssel - bővült, így a szerződésszám év végén meghaladta a 853 ezret. A növekedés alatta maradt a kgfb-szerződések esetében tapasztalt szerződésszám- emelkedésnek, feltételezhető ugyanis, hogy az újautó-értékesítés mellett a használtgépjármű-kereskedelem is fellendült, s a használt autókra általában nem, vagy legalábbis ritkábban kötnek casco-biztosítást tulajdonosaik. A casco-biztosítások éves átlagdíja 2016-ban 2,9 százalékkal, a 2015 év végi 81 528 forintról 83 855 forintra emelkedett.
Forrás: biztositasiszemle.hu
Agrárkamara: Április 15-ig jelenthetik be a gazdák a fagykárt
2017 április 03.
Kategória:
Kárrendezés
Agrárkamara: Április 15-ig jelenthetik be a gazdák a fagykárt
Április 15-ig igényelhetnek kárenyhítést a gazdák a téli fagy miatt; a fagykár bejelentésére a határidőt követően már nem lesz lehetőség - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A károsodás napját a gazdáknak a Magyar Államkincstár (MÁK) mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer (mkr) felületén kell bejelenteniük, azok a napok jöhetnek számításba, amelyeken mínusz 15 Celsius-fok vagy annál alacsonyabb hideget mértek a területen. Az mkr elektronikus felületén lehetőség van arra is, hogy a gazdálkodó a parcelláin rajzolással, illetve adatmegadással jelentse be a fagykárt.
Kárbejelentést az is tehet, aki még nem tagja a kárenyhítési rendszernek, önkéntes csatlakozását az áprilisban megnyíló egységes kérelem felületén kérheti majd.
Amennyiben a termelő idei hozamának legalább 50 százalékára biztosítással rendelkezik, a kárenyhítés mértéke hozamcsökkenés 80 százaléka, biztosítás hiányában annak 40 százaléka csak.
A közleményben emlékeztetnek arra is, hogy a növénybiztosítások május 31-ig folyamatosan köthetők, azok díjához idén is 4 milliárd forintos keretösszegű támogatás áll rendelkezésre a Vidékfejlesztési Programból.
Forrás: www.biztositasiszemle.hu
Az Aegon átveszi a Pannónia kgfb, társasház- és lakásbiztosítási állományát
2017 április 03.
Kategória:
Általános
Az Aegon átveszi a Pannónia kgfb, társasház- és lakásbiztosítási állományát
A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. többségi tulajdonában lévő Pannónia Általános Biztosító Zrt. közgyűlése a mai napon arról döntött, hogy az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.-re ruházza át a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási, illetve a társasház- és lakásbiztosítási állományát a felügyelet engedélyének hatálybalépésével.
A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. 2017. január 1-jén vásárolta fel az MKB Általános Biztosító Zrt-t. A felvásárlást követő integráció első lépéseként az MKB Biztosító nevet váltott, Pannónia Általános Biztosító Zrt. néven folytatja tevékenységét. Az integrációs folyamat része az állományportfolió letisztítása is: a CIG Pannónia cégcsoport üzleti stratégiájának sarkalatos eleme, hogy csak azokra a réspiacokra koncentrál, ahol versenyképes termékeket és szolgáltatásokat tud kínálni ügyfeleinek. Ezt szem előtt tartva döntött úgy a Pannónia közgyűlése, hogy eladja a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb), társasházbiztosítási és lakásbiztosítási állományát.
A felügyeleti engedélyezést követően, amelyre várhatóan néhány hónapon belül kerülhet sor, a kötelező gépjármű felelősség-, társasházbiztosítással és lakásbiztosítással rendelkező ügyfelek az Aegon ügyfelei lesznek. Az érintett ügyfelek szerződései változatlan feltételekkel tovább élnek, az állományok átadásával kapcsolatban külön teendőjük nincs az érintetteknek. A továbbiakban – a felügyeleti jóváhagyást követően – az ügyfelek az Aegon biztosítótól kapnak tájékoztatást a szükséges tudnivalókról.
„Az Aegon Magyarország piacvezető lakásbiztosítóként több évtizedes tapasztalattal, kiemelkedő ügyfélkiszolgálással várja a Pannónia eddigi ügyfeleit. Új ügyfeleinknek az átvétellel kapcsolatban semmilyen külön teendője nincs. A változás természetesen nem jelent plusz költséget sem, és az ügyfeleknek adminisztrációs teendőjük sincs.” – mondta el Zatykó Péter, az Aegon Magyarország elnök-vezérigazgatója.
„Folytatjuk a 2014-ben indított stratégiánk megvalósítását, amellyel hosszú távon stabil piaci részesedést, minőségi ügyfélkiszolgálást és eredményes működést biztosíthatunk. Ennek megfelelően alakítjuk át termék- és szolgáltatásportfoliónkat, elsősorban azokra a piacokra összpontosítva, ahol a legjobbak között lehetünk. Ez értelemszerűen azzal jár, hogy más piacokról, elsősorban a tömegtermékek, mint amilyen a kgfb piaca, távol maradunk.” – nyilatkozta Busa Zoltán, a CIG Pannónia EMABIT vezérigazgatója.
Forrás: www.cigpannonia.hu
Biztosítás? Csak ha kötelező
2017 április 03.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás
Biztosítás? Csak ha kötelező
A hazai cégek többsége csak akkor köt biztosítási szerződést, ha azt valamilyen jogszabály előírja számára. Ágazati szereplők ugyanakkor bizakodók, az elmúlt évekhez hasonlóan idén további növekedésre számítanak.
Ahogyan a november a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások váltási időszakaként vonult be a köztudatba, úgy a január a vállalati biztosítások felülvizsgálatának évfordulóját jelenti.
Hogy az év első hónapja vállalati biztosítás szempontjából ennyire fontossá vált, annak részben praktikussági okai vannak. Azok a vállalkozások ugyanis, amelyeknek január 1-vel jár le a biztosításuk, első kézből és idejekorán tudhatják meg azokat a pénzügyi, irányítási, illetve adózási tudnivalókat, amelyeknek figyelembevételével képesek lehetnek megfelelően összeállítani a következő évi biztosításukat. Ezért a legtöbb cég rögtön az év elején köt biztosítási szerződést – mondja Póczik András, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) elnökségének tagja. – Idén is vállalkozások egész sora ért a szerződésváltás, -hosszabbítás vagy éppen – új ügyfélként – a szerződéskötés fázisába. Bár a biztosítási szerződések száma évről évre növekszik – azaz egyre több vállalkozás biztosítja be magát, hogy nyugodtan működjön –, a kép mégsem rózsás.
A hazai biztosítási piac jelenleg a nyugat-európai szemlélet irányába halad, biztosítási kultúránk folyamatosan fejlődik – hangsúlyozza Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója.
A nyugalom iránti vágy elsősorban a hazai kis- és középvállalkozások körében figyelhető meg, ahol már a cégek több mint hetven százaléka rendelkezik valamilyen felelősségbiztosítással. Ennek ellenére ez a szektor az, amelyik a legalacsonyabb szinten biztosított. Holott ez a kör a legsérülékenyebb, ha váratlan káresemény történik.
Nem luxus a biztosítás
Egy jó biztosítás mindenképpen a cég hasznára válik. A vállalkozások azonban – néhány kivételtől eltekintve – kizárólag abban az esetben kötnek bármiféle biztosítást, ha azt semmilyen módon nem tudják elkerülni.
Ennek oka a biztosítási kultúra jelenlegi hiányosságaiban keresendő. Például abban, hogy a cégek körül hiányoznak az olyan szakemberek, akik biztosításokkal foglalkoznak – mutat rá Németh Péter.
Pedig erre nagy szükség lenne, egy hozzáértő szakértő ugyanis – legyen az külső vagy belső munkatárs – képes lehet a megfelelő biztosítási lehetőségek monitorozására, a biztosítási ügyek lebonyolítására. Az ilyen szakemberek megjelenése a hazai piacon azonban még várat magára.
A hazai vállalkozások körében ma a legelterjedtebb termék Németh szerint a kötelező felelősségbiztosítás. A termék alapvető feladata – ahogyan az a Magyar Biztosítók Szövetsége honlapján olvasható – biztosítani, hogy egy a cég vagy annak dolgozója által okozott kárt megtérítsenek annak függvényében, hogy azt az erre vonatkozó jogszabályok kötelezővé teszik-e. A felelősségbiztosítás ugyancsak fontos feladata, hogy segítséget nyújtson a károkozóval szemben fellépő, alaptalan kártérítési igények elhárításában. A termék nagy előnye, hogy az egyaránt vonatkozhat a Magyarországon, illetve a külföldön okozott károkra is. A felelősségbiztosítások szolgáltatásai nagyon különbözőek lehetnek, ezért érdemes ismerni azok típusait (lásd keretes írásunkat). De ezek csak a kötelező terhet jelentik a vállalkozások számára, melléjük érdemes kiegészítő biztosításokat is választani.
Hasznos lehet, ha a cégek saját vagyontárgyaikat is biztosítják, hiszen azok épsége és megóvása mindennapi működésük feltétele.
Erre szolgál a vállalati vagyonbiztosítás. A szerződésben meghatározott biztosítási események rendszerint valamely kár bekövetkezését jelentik, amelyek a biztosított tárgyak értékcsökkenését eredményezik.
Vegyünk egy egyszerű fuvarozó vállalkozót, aki alig tudja kifizetni a kötelező biztosítását saját kamionjára. Ha a jármű egyszer összetörik, a kár vélhetően több millió forint lesz. Mivel a fuvarozónak nincs elég pénze, nem lesz képes megjavíttatni a kamiont, vagyis nem tud majd tovább dolgozni. Ha kötött volna vagyonbiztosítást, a járművet feltehetően meg lehetett volna javítani a kártérítésből, munkáját pedig némi pihenő után képes lett volna a korábbiakhoz hasonló színvonalon elvégezni.
A számok tükrében e téren sem drasztikusan rossz a helyzet: a UNION Biztosító tavaly novemberi felmérése szerint a Magyarországon fellelhető mintegy egymillió 150 ezer mikro-, közép- és kisvállalkozás csupán 24 százalékának (276 ezer vállalkozásnak) nincs semmiféle vagyonbiztosítása. Ám akinek van, annak sem biztos, hogy az számára a legkedvezőbb konstrukció.
Félreértelmezett nyugalom
Póczik András szerint gyakori probléma, hogy a cégek legtöbbször nem az adott vagyonelem teljes értékére, hanem a tárgy bruttó összegére kötik meg biztosításaikat.
Ez a félreértelmezett nyugalom érzésével töltheti el a szerződő felet, azt a hatást keltve benne, hogy vagyontárgya békében és biztonságban van, holott ez egyáltalán nincs így. Egy bruttó értéken kötött biztosítással a vállalkozások egy káreset bekövetkeztekor csak jóval alacsonyabb kártérítésre lesznek jogosultak. Ezért a legtöbb biztosítócég ma már felhívja a figyelmet arra, hogy vagyontárgyaikat mindig új értéken biztosítsák a cégek.
A szakember szerint a kkv-k általános vagyoni alulbiztosítottságáért az a hibás szemlélet tehető felelőssé, amelynek lényege, hogy ha egy vállalkozás „rosszul” köti meg a biztosítását, legfeljebb kár esetén a biztosító nem fizet. Ez a sztereotípia sajnos nem csak a vállalkozói szektor gondolkodásmódját fertőzte meg, de sok magánszemély is hasonlóan gondolkodik.
A biztosítási alkuszok folyamatosan próbálnak ezen a szemléleten változtatni, de ez nem egyszerű, még a legjobbak számára is igazi kihívást jelent – fogalmaz Póczik, aki szerint a kkv-s vagyonbiztosítási szerződések egyik nagy hiánya, hogy azoknak csak elenyésző része tartalmaz üzemszünet-biztosítást. A vállalati ügyfelek láthatóan nem számolnak ezzel a tényezővel, pedig nem csupán termelő cégeket, hanem különböző szolgáltatást végzőket is könnyen bedönthet, ha egy időre kiesik az árbevételük, miközben az üzemeltetési költségeket továbbra is fizetniük kell.
Az üzemszünet-biztosítás lényege éppen az, hogy megkötése esetén a biztosító nem csupán a káresemény miatt felmerülő költségeket, hanem a tevékenység szüneteltetése miatt felmerülő fix költségeket és az elmaradt hasznot is megtéríti – magyarázza a szakember.
A biztosítók tapasztalatai szerint üzemszünet-biztosítást leggyakrabban különleges gépek és berendezések meghibásodásakor fizetnek – például esztergagép törése esetén –, de bőven volt már példa szolgáltatások kieső bevételének térítésére is: egy szuterénben működő étterem külső okok miatt bekövetkező egy hónapos leállása során például a vállalkozás a munkatársait és a bérelt berendezéseinek díját kizárólag az üzemszünet-biztosításból tudta fedezni.
Összességében a szakemberek abban egyetértenek: a hazai biztosítási piac nyugati szintre fejlődése nagyon lassú és hosszú növekedés eredménye lesz, amely folyamat már tart. A biztosítócégek ezért bizakodóak. Úgy vélik, ha a biztosítási díjak idén nem emelkednek jelentősen, és a gazdasági bővülés a következő néhány évben fennmarad, a biztosítást kötő kis- és középvállalkozások aránya az évtized végére elérheti majd a 80 százalékot.
Hogy a gazdasági fellendülés mennyire lesz tartós, azt nehéz megjósolni. Mindenesetre Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a tavalyi 2-3 százalékos nagyságrendű növekedést idén már a 3-5 százalékos tartományban szeretné tudni. S nagyon úgy tűnik, a biztosítási piaci tendenciák is bizakodásra adnak okot: egyelőre nem látni annak a jelét, hogy markánsan megváltozna a jelenlegi pozitív folyamat. Az alkuszcégek idén nem számítanak a biztosítási szerződések számának drasztikus megugrására, de az új ügyfelek tömeges megtorpanására sem.
Forrás: www.piacesprofit.hu
CLB TIPP: Kérjen ajánlatot szakértő kollégáinktól! Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>