Döbbenetes hazai nyugdíjkörkép

Hihetőnek tart egy esetleges nyugdíjkatasztrófát a fiatalok többsége, ezért sokan nem is számolnak elfogadható időskori állami ellátással. A mostani idősebbek közül viszont sokan úgy gondolják, nyugdíjasként is dolgozniuk kell vagy pénzzé kell majd tenniük az évtizedek alatt megszerzett értékeik nagy részét, hogy meg tudjanak élni – közölte gyors, nem reprezentatív felmérésének eredményét a CLB biztosítási alkusz.

Negatív demográfiai változások miatt Magyarországon akár 1-2 évtizeden belül hárommillió olyan inaktív nyugdíjas korú – és krónikus betegségben szenvedő – ember lesz, akinek az ellátását az országnak valahogyan meg kell majd oldania – vonták a következtetést minisztériumi szakértők a hazai népesedésváltozás negatív folyamatából. A CLB ennek kapcsán kérdezte ügyfelei egy részét a várható helyzetről.

A nem reprezentatív gyors felmérés lesújtó eredménnyel zárult: a megkérdezett fiatalok lemondtak a nyugodt nyugdíjas évekről, már a 35-40 évesek is számolnak a kockázattal, hogy olyan minimális járadékot kapnak majd – a korhatár kitolása miatt egyre idősebb korukban -, amiből lehetetlen lesz megélni. A válaszadók nagy többsége reálisnak tartja az esélyét egy hazai nyugdíjkatasztrófának, amelyet a hivatalos előrejelzések szerint szakemberek is jeleztek.
Kiderült, a fiatalok többsége irigyli az utazgató nyugati turistákat, akiknek – szerintük – futja a nyugdíjukból akár egész télre máshová költözni, s a hideg tél elmúltát valami kellemes mediterrán vagy nyári égöv alatti országban kivárni – ismertette a tapasztalatokat Németh Péter. A CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint a megkérdezettek többsége meglepődött az információn, miszerint a magyar átlagnyugdíj most 120 ezer forint, s például a sokat utazó, irigyelt angoloknak is mindössze 20 ezer forinttal több időskori járulékból, hetente 121 – vagyis havonta 484 – euróból kell megélniük.
A nemzetközi összehasonlításból az is kiderült, hogy egyetlen közeli országban sincsenek csillagászati nyugdíjjáradékok, bár tény, hogy például az osztrák és a holland kisnyugdíjasoknak 302 és 334 ezer forintnak megfelelő járadékot kell beosztaniuk, míg Olaszországban több millió nyugdíjas él a szegénységi szint alatt – hivatkozott nemzetközi összehasonlító adatokra a szakértő.

Németh szerint meglepő azonban az is, hogy a magyar fiatalok közül egyre többen tudják, az irigyelt külföldi nyugdíjasok nem az állami járadékból élnek gondtalanul, hanem abból, amit fiatal korukban valamilyen szervezett, biztonságos formában félretettek erre az élethelyzetre. Magyarországon azonban az öngondoskodási forma éppen csak éledezik, s elsősorban a középkorúak érdeklődnek iránta – szögezi le a szakértő.
Azoknak az idősebbeknek viszont, akik eddig nem tartalékoltak valamilyen formában a nyugdíjas éveikre, már nincs is idejük hosszas öngondoskodási programba fogni. Őket is kérdezte a CLB, s kiderült, legtöbben keserűen arra készülnek, hogy az évtizedek során megszerzett értékeiket – kényelmes ház, autó, nyaraló – el kell majd adniuk, kénytelenek lesznek feladni a megszokott kényelmet. Sokan abban is biztosak, hogy nyugdíjasként is dolgozniuk kell, ha nem akarnak kuporgatni, nélkülözni.

Forrás: nepszava.hu

CLB TIPP: Kezdjen el Ön is időben tervezni nyugdíjas éveire! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

150 ezer Forintos nyugdíjjal lenne elégedett a többség

A népesség fele változó gyakorisággal, de viszonylag rendszeresen félretesz, de csak elenyésző része teszi ezt nyugdíjcéllal, de komoly gondok vannak a saját jövőbeli igényeink felmérésével is - derül ki a MABISZ és a Századvég "Nyugdíjas évek - Csak az orrunkig látunk?" címen nyilvánosságra hozott kutatásból.

Az eredményeket Hidvégi Áron, a Századvég közvélemény- és piackutatási igazgatója ismertette a MABISZ konferenciáján, ezek alapján bőven van még hová fejlődnie a magyar társadalomnak mind előregondolkodás, mind pénzügyi tudatosság terén. A megkérdezettek alig több, mint fele szokott megtakarítani, de csak 22 százalék rendszeresen, 30 százalék csupán esetenként, míg 48 százalék egyáltalán nem. Nincs eltérés az arányok között akkor sem, ha a válaszadók közül kiszűrjük a már nyugdíjas korba lépetteket, de jellemzően a megtakarítók között erősen felülreprezentáltak a gazdaságilag aktívabb, 30-49 év közé eső generációk.

Ami a megtakarítási célokat illeti, a legtöbben (45%) minden eshetőségre felkészülve egyfajta vésztartalékot képeznek, 20 százalék a gyermeke, gyermekei jövőjébe fektet, míg 16 százalék esetében valamilyen lakáscélhoz köthető a megtakarítás. Alig 6 százalékra (nyugdíjasok nélkül 7 százalékra) tehető azok aránya, akik kifejezetten a nyugdíjas éveikre gyűjtögetnek, még utazásra is majdnem kétszer annyian tesznek félre (10%). Azaz akárhonnan is nézzük, a legnépszerűbb megtakarítási célok elsősorban a mindennapok problémáit érinti, igazán hosszú távon nem szeretünk gondolkodni. Ez nem jelenti azt, hogy nem is tesszük, de az erre vonatkozó válaszok igen érdekes, már-már irreális képet festenek.

60 százalék szerint nem fenntartható az állami nyugdíjrendszer, ugyanakkor 66 százalék elsősorban továbbra is az államtól várja majd elsősorban nyugdíjas éveinek finanszírozását. Jellemzően minél idősebb generációkról van szó, annál inkább bíznak az államban, a fiatalok értelemszerűen a legbizalmatlanabbak. Különös eredmény, hogy a legfiatalabb generációk, a 18-29 év közé esők erősen felülreprezentáltak abban a 28 százalékos táborban, akik a családtól remélik majd a gondoskodást nyugdíjaskorukra. Egyelőre nem lehet tudni, hogy ez valamilyen mérési hibából fakad-e, vagy valódi trendfordulót jelez-e előre, mindenképpen további kutatásokat igényel a felvetés. Az azonban kiderült, hogy a nyugdíjbiztosítást favorizálók 19 százalékos táborában a 30-49 évesek erősen felülreprezentáltak, azaz ők jelenthetik a legfontosabb célcsoportot a biztosítók számára.

A bennük rejlő potenciál kiaknázásáre azonban többre lesz szükség, mint puszta promócióra, felük egyáltalán nincs tisztában a nyugdíjbiztosítás fogalmával, a többiek pedig csak nagyon általános definíciókat tudnak mondani. Az edukáció szükségességét támasztja alá az is, hogy a primér célok mellett (az állam nem képes ellátni, csak magamra számíthatok) elenyésző a részesedése a kötésre serkentő motivációk között. A lakosság nem ismeri a termékeket, és nem képes különbséget tenni köztük, nem érti az egyes termékek előnyeit másokéval szemben.

Akkor is bajban vagyunk azonban, ha meg kell modani, mekkora összegre lenne szükségünk a jelenlegi életszínvonalunk megtartásához, legalábbis akkor, ha rögzített összeghatáronként adjuk meg a válaszlehetőségeket. A pénzügyi tudatosság hiányát jelzi, hogy nagyon egyik napról a másikra él a lakosság jelentős hányada, ritkán lát messzebb az aktuális számlák, költségek befizetési kötelezettségein túl. A többség - 58% - mindenesetre 100-200 ezer forint nettó közé tenné azt az összeget, amire havi szinten nyugdíjaskorban elégedett lenne. Mindössze 18 százalék az, aki kötne is nyugdíjbiztosítást, jellemzően az urbánus, felsőfokú végzettséggel rendelkező, 30-49 év közötti értelmiségi réteg, de nekik is csak a harmaduk lenne hajlandó ennek érdekében havi 10-20 ezer forintot félretenni.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: A biztosításók nyugdíjbiztosítási ajánlatainak összehasonlításaihoz használja kalkulátorunkat! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Mi az? Kétszer annyi időt szánnak rá a férfiak, mint a nők

A férfiak közel kétszer annyit autóznak, mint a nők, a közlekedési eszközök közül pedig az autót használják leggyakrabban a magyarok. Ez az utazási forma egyébként nem a legbiztonságosabb, a tömegközlekedési eszközök többségével kevesebb baleset történik. Ennek ellenére csak minden negyedik autós rendelkezik cascóval, 23 százalék pedig nincs tisztában azzal, hogy pontosan milyen kockázatokra nyújt védelmet a casco. Mennyit autóznak a nők a férfiakhoz képest, mennyi idősek az autók, biztonságos-e az autózás - többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a K&H biztos jövő indexének harmadik negyedéves felmérése.

Többet vezetnek a férfiak
A közlekedési eszközök közül messze az autózás a legnépszerűbb: a megkérdezettek 60 százaléka ül autóba hetente többször, míg a második helyen végzett helyi tömegközlekedést a magyarok 32 százaléka használja hetente többször. A autózás népszerűségét mutatja az is, hogy a tavalyi 79 százalékról 82 százalékra nőtt a jogosítvánnyal rendelkezők aránya. A jogosítvány a férfiaknak fontosabb: körükben 91 százalékos a jogosítványosok aránya, míg a nőknél ez az arány csak 76 százalék. Ezzel összefügg, hogy a férfiak többet is vezetnek, évente átlagosan 18 ezer kilométert, míg a nők beérik 10 ezer kilométerrel.
Országos átlagban az emberek 76 százalékának van autója, a nyugati országrészben, a kisebb településeken élőknél magasabb ez az arány. Egyébként javult az autózás biztonságosságának megítélése is: minden negyedik magyar biztonságos közlekedési módnak tartja. Ennek ellenére biztonsági szempontból az autózást még mindig megelőzi a vonat, a helyi tömegközlekedés és a távolsági busz, és még a repülőgép is.

Mi a helyzet az autóbiztosításokkal?
Cascobiztosítással csak az autósok negyede rendelkezik, és a megkérdezettek 23 százaléka tudja pontosan, hogy milyen kockázatok ellen nyújt védelmet. Pedig a casco teljes körű védelmet nyújt a saját hibából bekövetkező károkért (persze ha a szerződés önerőt ír elő, azt nekünk kell állni).
Az autó kora nagyban befolyásolja azt, hogy van-e casco az autón: a legfiatalabb és legidősebb kocsik csoportja között négyszeres eltérés volt. Előbbieknél 40 százalékos volt a casco aránya, utóbbiaknál azonban mindössze 9 százalékot tett ki. Az autóhasználat is szerepet játszik a cascóban: a 20 ezer kilométernél többet autózók 33 százaléka kötött ilyen biztosítást, ezzel szemben a kevesebbet autózóknál 18 százalékos a casco aránya.
Egyre tudatosabbak az autósok, a kötelező felelősségbiztosítást 10-ből 6-an tudatosan választják, azaz mindig megnézik a piaci kínálatot a biztosítás évfordulóján. A kutatásból az is kiderül, hogy ki, honnan tájékozódik: a saját autóval rendelkezők 86 százaléka az internetes összehasonlító oldalakról informálódik, 60 százalék a biztosítók honlapján nézi meg a kötelező felelősségbiztosítási díjakat, míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára a családtagok, ismerősök kerültek, az ő véleményükre majdnem minden második magyar hallgat.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók kötelező és casco biztosításait kalkulátorunkban! Kötelező és casco biztosítás kalkulátor >>
 

Ezt most azonnal nézd meg a lakásbiztosítási szerződésedben

Megkezdődött a fűtési szezon, és mint minden évben, idén is fokozott veszélyforrást jelentenek ezek a hónapok az otthonainkban.

Az őszi és a téli időszakban mindig megnő a tűzesetek kockázata. "Őszig közel 850 db tűzkárt rögzített társaságunk" - hívja fel a figyelmet dr. Borsányi Gábor, az Allianz Hungária Zrt. kárrendezési igazgatója. Az utóbbi öt év tapasztalata alapján átlagosan több mint 1200 db ilyen típusú kárt regisztrálunk évente. Az összes bejelentett lakáskárt figyelembe véve viszonylag kisebb arányt képviselnek a tűzkárok, azonban az átlagos kárösszeg annál magasabb - egy-egy esetben akár több millió forintos - összeget is elérheti.

A legtöbb tűzesetet decemberben és januárban jelentik, de már októberben és novemberben megugrik a tűzkárok száma, s a kiemelkedő tendencia a tavasz kezdetéig megmarad.
Míg októberben és novemberben a fűtési rendszerekkel és a tüzeléssel összefüggésbe hozható tűzesetek aránya növekszik meg, addig a decemberi és januári tűzkár bejelentések az adventi és a karácsonyi tüzekkel állnak összefüggésben. A fűtési szezonban a statisztikák alapján több mint 100 db tűzeset fordul elő havonta, így az éves tűzkármennyiség fele ebben az időszakban történik.
"Fontos, hogy a megfelelő óvintézkedéseket elvégezzük a fűtési szezon kezdetekor, s emellett ellenőrizzük, hogy lakásbiztosításunkban a tűzkár fedezet megtalálható-e" - hangsúlyozta Szőke Tamás, az Allianz Hungária Zrt. termék- és portfoliómenedzsment igazgatója.

A fűtéssel és tüzeléssel összefüggésbe hozható lakástüzek és egyéb károk - például szénmonoxid mérgezés - jó része elkerülhető, ha betartunk néhány alapszabályt:

1. A fűtési szezon kezdetén ellenőriztessük szakemberrel a kéményjáratok tisztaságát, átjárhatóságát és a fűtési berendezés állapotát.
2. Amennyiben a fűtőkészülék az égéshez szükséges levegőt a lakótérből használja fel, győződjünk meg arról, hogy a levegő utánpótláshoz biztosított és megfelelő méretű a szellőzőnyílás. A szellőzőnyílásokat mindig hagyjuk szabadon, ne tömítsük el azokat.
3. Ha jól záródó műanyag nyílászáróink vannak, akkor fokozottan ügyeljünk arra, hogy megfelelő mennyiségű égési levegő álljon rendelkezésre a fűtés és főzés céljára.
4. Ne legyenek gyúlékony anyagok nyílt láng és sugárzó hő közelében, hiszen a kicsapó láng vagy szikra tüzet okozhat.
5. Ha a fűtési készülékünk meghibásodott, javítását bízzuk szakemberre.

Ha szilárd, pl. szén vagy fa tüzelésű rendszerünk van, akkor az alábbiakat tartsuk szem előtt:

1. A fűtési készülék közvetlen környékére szilárd, nem éghető burkolatot helyezzünk.
2. A fa égése során több füst és korom képződik, mint a gázzal való fűtés esetében, ezért fokozottan figyeljünk a kémény tisztítására.
3. Ne fűtsünk nedves fával, mert a kéményben megnő a korom- és kátránylerakódás.
4. Ne fűtsünk műanyaggal, festett vagy lakkozott fával, mert ezek égése során mérgező gázok keletkeznek, belélegzésük egészségkárosodást okozhat, illetve a fűtési készülékünket is rongálhatják. Fontos, hogy kizárólag a tüzelőberendezéshez engedélyezett tüzelőanyagot használjuk.
5. Cserépkályha esetén soha ne égessünk dió vagy mandula héjat, mert a hirtelen felszabaduló hőenergia robbanáshoz vezethet.
6. A fűtési berendezés levegőszabályozóját akkor szabad csak zárt állásba helyezni, amikor a készülékbe rakott fa teljesen leégett és már a parázs sem izzik benne. Cserépkályha esetében, amennyiben ez a lezárás előbb történik meg, akkor a még el nem égett gázok a levegővel keveredve robbanó elegyet alkothatnak, ami az egész cserépkályhát szétvetheti.
7. Az égés során keletkezett friss égésterméket (pl. hamut), a fokozott tűzveszélyessége miatt ne helyezzük szemetesbe. Mivel a hamu kiváló hőszigetelő, ezért akár 24 óra elteltével is lehet benne még izzó parázs.
8. A készüléket csak lehűlés után lehet tisztítani, forró állapotban balesetveszélyes, és annak meghibásodásához is vezethet.

Gáztüzelésű rendszerekhez kapcsolódó tanácsok:

1. A régi falazott, bélés nélküli kéményeket acél, alumínium vagy speciális műanyagból készült béléscsővel kell kibélelni, amely ellenáll a csőben lecsapódó megkötött savakat tartalmazó kondenzvíz maró hatásának.
2. Tanácsos naponta több alkalommal is szellőztetni.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Amennyiben lakásbiztosítását 2-3 évvel ezelőtt kötötte, érdemes átnézni és aktualizálni! Lakásbiztosítás kalkulátor >>