CLB

Ki fizeti a kárt, ha más miatt égett ki az autóm?

Nem hétköznapi, de ahogy a héten láttuk, reális eset, hogy egy kigyulladó autó miatt vétlen járművek égjenek ki. Vajon ki áll helyt a kárért? Ér-e valamit a kötelező biztosítás ilyen esetekben? Biztosítókkal, jogásszal járta körbe a témát a Vezess.

Néhány nappal ezelőtt a Vezess is megírta, hogy hétfő délután komoly autós tűz keletkezett a soroksári bevásárlóközpont egyik parkolójában, miután – vélhetően zárlat miatt – kigyulladt egy álló BMW, míg tulajdonosa a boltban tartózkodott. Itt elolvashatod, ha nem hallottad volna:

Egy autó kigyulladása talán még nem érne hírt, ám a BMW-ről a lángok gyorsan átterjedtek egy Toyota Yarisra, egy Škoda Octaviára, egy VW Lupóra és egy Honda Civicre is. Végül a tűzoltók fékezték meg a tüzet. (Érdekesség, hogy a BMW X6 aztán szállítás közben, már Csepelen, a tréleren újra lángra kapott.)

Az ügy érdekes kérdéseket vet fel: vajon a „vétlen” autósok kitől, milyen alapon számíthatnak kártérítésre ilyen esetben, már ha egyáltalán… Biztosítók és jogász segítségével keressük a válaszokat.

A casco mindenkin segíthet

Kezdjük az egyszerűbb kérdéssel és válasszal: mind az elsőkén kigyulladt autó – esetünkben a BMW –, mind a tűz továbbterjedése miatt megsérült/kiégett autók tulajdonosai – szinte – biztosan számíthatnak káruk megtérítésére, ha rendelkeztek cascóval. Ezt egybehangzóan megerősítette a Vezess megkeresésére válaszoló mindhárom biztosító (Aegon, Allianz, UNIQA), a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), valamint egy jogász is. Természetesen a kártérítés összege függ a vállalt önrésztől és a konkrét casco-csomag egyéb részleteitől is. Persze ilyenkor a legtöbb estben kárenyhítés történik és nem a teljes kár térül meg.

Jóval homályosabb viszont a helyzet, ha nem számolhatunk a cascóra, amire azért nagy esély van, hiszen Magyarországon nem általános az ilyen biztosítás megléte.

Szürke zónában a veszélyes üzem

Első ránézésre egyértelműnek tűnik, hogy amennyiben valakinek az autója azért ég ki, mert egy másik járműről átterjedt rá a tűz, akkor a bennünket így ért milliós kárt egészen biztosan érvényesíthetjük valakin. Közelebbről megnézve már egyáltalán nem ilyen rózsás a helyzet” – kezdte a D.A.S. Jogvédelmi biztosító jogásza, dr. Gombolai Éva a kérdés elemzését.

A MABISZ kommunikációs vezetője Lambert Gábor így mutatott ár a probléma lényegére: A kgfb-törvény (2009. évi LXII. tv.) szerint a biztosítás kiterjed „azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak”. Adott esetben vitatható lehet, hogy a káresemény a jármű üzemeltetése során következett-e be.

Az Aegon is hangsúlyozta, hogy az adott eset részletes körülményei adhatnak választ arra, hogy a káresemény bekövetkezésekor a gépjármű üzemeltetés alatt volt vagy sem, így a kgfb alapján történő térítés is ennek a függvénye lesz.

A D.A.S. jogásza szerint a vétlen autótulajdonosok a károkozó jármű kötelező felelősségbiztosítójától nem várhatnak sokat, az minden valószínűség szerint meg fogja tagadni a kifizetést, hiszen ahogy feljebb is láttuk, a törvény a jármű üzemeltetése során okozott károkra nyújt fedezetet. A gépjármű üzemeltetésének fogalma ugyanakkor jogszabályban nincs rögzítve, pontos határait így egy lassan változó gyakorlat alakítja.

Általában a veszélyes üzemi minőség megszűnéséig terjed így a felelősség, azaz amelyik kárt a jármű, mint veszélyes üzem okozza, az üzemeltetés által okozott kárnak minősül. A veszélyes üzemi jelleg megszűnésének időpontjával kapcsolatban azonban különböző elméletek vannak a gyakorlat által felvetett problémák miatt.

Számos olyan ügy volt ugyanis, mutatott rá Gombolai, ahol például az éppen megálló, már megállt – azaz fő szabály szerint már nem veszélyes üzemnek minősülő – jármű ajtajának kinyitásával okoztak kárt. “Mára az az elfogadott, hogy a tevékenység fokozottan veszélyes jellege akkor nem áll fenn, amikor a gépjárművet szabályszerűen leállítják, elvégzik a teljes üzemen kívüli állapot létrehozásához szükséges tevékenységeket, és megszűnik a gépkocsi emberi irányítás alatt tartása.

Az ügyvéd szerint a kigyulladt parkoló autóra ezek a feltételek már teljesülnek, azaz nem beszélhetünk veszélyes üzemi jellegről, így elvileg üzemeltetés során okozott kár sem merül fel. Ez pedig azt eredményezi, hogy a biztosítónak sem kell helytállnia. Mivel a gyakorlat alakul, mindaddig, amíg pontos jogszabályi meghatározás nem lesz, nem zárható ki, hogy a parkoló jármű által okozott károkat is bevonja a bírói gyakorlat az üzemeltetés körébe, de erre eddig nem volt példa.

Az UNIQA kárrendezési vezetője, Vereczki András a Vezess megkeresésére szintén azzal kezdte, hogy ha az, akinek a gépkocsijára átterjedt a tűz, a károkozó kgfb-biztosítójától szeretne kártérítést kapni, valószínűleg egy hosszabb folyamatra számíthat, akár csak peres eljárás végén lehet eredmény, mert jelenleg erre nincs egységes, konzisztens gyakorlat, ám a „veszélyes üzemmel” kapcsolatban „megengedőbben” vélekedett:

A bírói gyakorlat abban egységes, hogy az autó veszélyes üzemi tevékenységét folyamatában kell értékelni és önmagában a parkoló helyzet nem szünteti meg a veszélyes üzemi jelleget. Az a tény, hogy röviddel a leállítás után kigyulladt a gépkocsi, szintén azt támasztja alá, hogy a járműnek még veszélyes üzemi jellege volt – magyarázta a szakember, kiemelve, hogy a modern autók a leállítás után még nagyon sok tevékenységet végeznek automatikusan, valójában az elektronika folyamatosan működik.

Ezen tényekre alapozva a kárt okozó gépkocsi kötelező gépjármű felelősség biztosítása alapján a tűz miatt károsodott autók és épületek tulajdonosai akár kártérítést is kaphatnak a károkozó jármű felelősségbiztosítójától” – folytatta az UNIQA-s vezető.

Ott sem voltam, miért lennék felelős?

A kártérítés kőbe vésett alapszabálya szerint kártérítési igényt abban az esetben lehet érvényesíteni, amennyiben valaki másnak jogellenesen okoz kárt. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.

Kérdés, hogy lehet-e szó jogellenes magatartásról az üzembentartó részéről, amikor mit sem sejtve este leparkol az autóval, és az másnapra kigyulladva megkárosít még egy, kettő, négy, akárhány másik járművet. A választ illetően nagyjából teljes az egyetértés, az a tűz keletkezési okánál keresendő. Vagyis az a kérdés, miért gyulladt ki a jármű, és az felróható-e az üzembentartónak.

Amennyiben nem, mert ő minden karbantartási kötelezettségének eleget tett, semmilyen olyan tárgyat nem hagyott a járműben, amiről észszerűen feltételezhető, hogy akár tüzet is okozhat a távollétében, akkor ki tehet a tűzről? Mivel nem „természetes”, hogy járművek spontán kigyulladjanak, ezért rögzíthető, hogy valami hiba okozza a gyulladást. A kulcskérdés az, hogy kinek a hibája? Ez lehet(ne) karbantartási hiba, szerelési munkálatra visszavezethető ok, gyári eredetű hiba, megállapítása szakkérdés – hangsúlyozta Gombolai Éva.
Vizsgálat tárgyát képezheti harmadik fél felelőssége is utalt ugyanerre a Vezessnek az Allianz is.

A gyártó vagy a szerviz is fizethet?

A szerelési/karbantartási munkálatok hibás teljesítése esetén a szervizzel szemben léphetünk fel, a gyári kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv tartalmaz szabályokat, így termékkárért a hibás termék gyártója tartozik felelősséggel.

Termékkárnak minősül a hibás termék által okozott halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása miatt bekövetkezett kár; és a hibás termék által más dolgokban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónál nagyobb összegű kár, ha a károsodott dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta. Az igényérvényesítés kulcsa azonban az, hogy a termék hibás volta bizonyított-e.

A bíróságoké lehet a végső szó

Látható tehát, hogy a károsodott járművek tulajdonosai csak akkor vannak megnyugtató helyzetben, ha rendelkeznek a káreseményre érvényes casco-biztosítással. Ennek hiányában minden valószínűség szerint hosszadalmas jogi eljárás elé néznek, melynek során jelentősége lesz a kötelezőt kezelő biztosító hozzáállásának, a tűz okának, de még adott esetben annak is, hogy céges jármű károsodott-e. A biztosító – és ha esetleg arra sor kerülne, akkor a bíróság is – a körülményeket és a részleteket mérlegelve tud majd végleges döntést hozni.
Forrás: vezess.hu

CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a kötelező és casco biztosítás ajánlatokat, és kösse meg az önnek megfelelőt kényelmesen, percek alatt:
Gépjármű biztosítási ajánlatok>>

Hiába adta el az autóját, a nevén maradt

Egy jármű eladása nem ér ott véget, hogy átadjuk az iratokat, a kulcsot, a pénzt pedig zsebre vágjuk. Azzal, hogy az autó elment, a pénz pedig a zsebben, a problémák még visszatérhetnek.

László története megmutatja, hogy a kapu becsukásával nem ér véget egy autó eladásának a folyamata, az eladó érdeke, hogy az előírásoknak megfelelően lejelentse az adásvételt. László Audi A4-esére egy ismerőse jelentkezett be, mondván, kell neki az autó. Az Audin nem volt érvényes műszaki, de az ismerős elvitte átnézetni, leszervizelni – a telefonbeszélgetések, üzenetváltások visszakeresése alapján egy nagyjából egy éve, szeptemberben lehetett, és innen kezdve lett egyre szövevényesebb az ügy.

Lászlónak az autó nem volt sürgős, de egy idő után elkezdte keresni az autóját, aminek a hollétéről csak olyan információmorzsákat kapott vissza az ismerősétől, hogy „szervizben” meg „a műhelyben”, ennél pontosabbat nem. Végül májusban jutottak odáig, hogy az ismerős vevő bekérte az adásvételihez szükséges adatokat, hogy előre kitöltse a szerződést, és azt majd csak alá kell írnia az eladónak. Ám amikor személyesen találkoztak, akkor már a szerződésben nem az ismerős volt a vevő, hanem egy új, személy – akit László nem ismert. Mivel az autótól szabadult volna, aláírta az adásvételit, átvette a pénzt és elköszöntek, majd László a biztosítónál az adásvételivel lemondta a kötelező biztosítást, az előre befizetett KGFB összegét pedig a biztosító visszautalta neki. Itt követett el egy újabb hibát, ugyanis az autó leadását nem jelentette le a Kormányablakban vagy az Ügyfélkapun keresztül.

Augusztus 12-én levelet kapott a Kormányhivataltól, melyben tájékoztatták, hogy a kötelezőbiztosítás hiánya miatt az autót ki akarják vonni a forgalomból, illetve egy tetemes összegű büntetést helyeztek kilátásba. László ekkor bement a hivatalba az adásvételi szerződéssel – ekkor tudta meg azt is az ügyintézőtől, hogy előre kitöltött szerződés esetén a tanúknak minden oldalon külön-külön, kék színű tollal alá kellett volna írniuk a papírokat, mert úgy hivatalos. Az ügyintéző jelezte, hogy a motorszám is hiányzik az adásvételiből, önmagában az alvázszám nem elegendő, és ezen felül elmaradt az eladott autó lejelentése, melyre a törvény szerint 15 nap a határidő.

Mindezek viszont azért derültek ki számukra, mert a vevő nem íratta át az autót – ez a művelet a mai napig nem történt meg. Az autóról azóta sem tudni: elbontották, használják, továbbadták? Ez végső soron Lászlóéknak még szerencsés is, hiszen ha közben gyorshajtás, parkolás vagy szabálytalan parkolás miatt büntetések is érkeztek volna, lényegesen nehezebb helyzetbe kerültek volna. A hivatalokról kialakult sztereotípiával ellenben Lászlóék utólagos lejelentését elfogadták, és még büntetést sem szabtak ki rájuk a kötelezettség elmulasztása miatt, az ügyintéző ráadásul figyelmeztette őket, hogy a továbbiakban még fognak érkezni az ügyben a levelek, mégpedig az elmaradt kötelező biztosítás miatt, ugyanis a fedezetlenségi díj továbbra is ketyeg, viszont a lejelentéssel legalább tisztázták, hogy kin kell majd behajtani.

A fedezetlenségi díjat 2010-ben vezették be, akkor számolják fel, amikor az autó úgy vesz részt a forgalomban, hogy nincs érvényes kötelezője – a forgalomban résztvevés ebben az esetben teoratikus, azt jelenti, hogy nem vonták ki a forgalomból, tehát fizikailag állhat egy garázsban darabokra szedve, jogilag attól még forgalomban van. A fedezetlenségi díj a jármű teljesítményétől függ, és az üzembentartónak kell megtéríteni.

Fontos, hogy ezt naponta számolják fel, Lászlóék esetében tehát a 70-100 kW közötti teljesítményű autó 850 forintos napidíja három hónap alatt 78 ezer forintot jelent, és ez az összeg minden nap 850 forinttal nő. Ezek miatt mindenképpen érdemes az eladásnál is körültekintően eljárni, egyfelől pontosan kitölteni az adásvételit, és utána a lejelentési kötelezettségnek eleget tenni – ezzel elkerülhető, hogy később az eladott autó miatt kelljen bíróságra járni.

forrás: totalcar.hu

CLB TIPP: Hasonítsa össze kalkulátorunkban a kötelező biztosítási ajánlatokat és kösse meg az önnek megfelelőt pár perc alatt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>

Viharkár érte a házad? Nem minden esetben jár a biztosítási összeg: a szakértő elmondta, mik a teendők

Biztosítottként jó, ha tudod, mi a teendőd viharkár esetén.

Az utóbbi időben mind tapasztaljuk, hogy egyre sűrűbben fordulnak elő olyan drasztikus viharok, melyek nem egyszerűen időjárási kellemetlenségként sújtanak le a településekre, hanem komoly anyagi kárt is okoznak a lakosoknak. Az épületre dől egy fa, odalesz a tető, és sok egyéb baj is történhet.

Az ilyen sajnálatos helyzetekben az adhat némi megnyugvást, ha a lakóépület biztosított volt, ám még ebben az esetben sem feltétlenül dőlhetünk elégedetten hátra: a biztosítási összeg kézhez kapásához ugyanis több feltételnek is teljesülnie kell. Ezekről, valamint a viharkár esetén esedékes teendőkről Urbán Zsoltot, a DEKRA-Expert Kft. műszaki vezetőjét kérdeztük.

Mikor beszélhetünk viharkárokról?

A vihar okozta kárt a biztosítási szerződések viharkárként említik, ám a definíciót, azaz hogy pontosan milyen időjárási jelenség vehető viharnak, ergo mire jár a biztosítási összeg, minden cég másként árnyalja. Lényeges kérdés például a szél erőssége.

- A szél erősségét, a szél sebességét több kategóriába lehet sorolni a szellőtől az orkánig terjedő skálán. Viharos szélnek a biztosítók általában az 54 km/óra vagy annál erősebb szelet tekintik, de léteznek biztosítási szerződések, amelyek ennél magasabb értéket határoznak meg. Az egyes események alkalmával bekövetkezett károk térítésének első feltétele az, hogy a szerződésben meghatározott értéket a szél sebessége a kárhelyen meghaladja - magyarázza a szakértő.

A vihar jellegének, fizikai sajátosságainak megítélése nem önálló feladat, a biztosítók hivatalos forrásra támaszkodnak, amennyiben szükségesnek ítélik.

- A szél sebességének ellenőrzésére a biztosítók az OMSZ adatait használják, melyek a megfigyelőhálózat sűrűsége miatt igen nagy pontosságúak. Azokban az esetekben, ahol tömeges károk következtek be, ilyen jellegű információk bekérésére nincs szükség - mondja Urbán Zsolt.

Mi a teendő viharkár esetén?

Megsérült a tető, beázott a ház? Biztosítottként, ahogy a szakértő mondja, az első és legfontosabb feladat, hogy azonnal jelentsük a kárt biztosítónknak, ám a teendők sora ezzel nem ért véget.

- Számítani kell arra, hogy a nagy esetszám miatt a kárfelvételi folyamat elhúzódhat, ezért mindenképpen készítsünk fotókat a károsodásról. A kár helyreállítására csak akkor lesz lehetőségünk, ha azt a biztosító már felmérte. Ha a felmérés a fent említett ok miatt csúszik, készítsünk fotókat vagy videófelvételt a helyreállításról. Tetőkárok esetén a törött cserepeket tegyük el a kárszemléig.

Javaslom, hogy vegyék igénybe a biztosítók korszerű kárfelmérési technológiáit. Magyarországon a DEKRA alkalmazott először videoóchates kárfelmérést, mely okostelefon használatával távoli kárszemlét tesz lehetővé. Mára ezt a szolgáltatást szinte mindegyik biztosító kínálja a károsultak részére - tanácsolja a szakértő.

Amire nem, vagy nem mindig vonatkozik a biztosítás

Nyilvánvaló, hogy egy jókora vihar nemcsak a házban, de a kertben lévő ingóságokban, például kerti bútorokban is kárt tehet. Felmerül a kérdés, hogy ezekre vonatkozik-e a biztosítás, és mi a helyzet az udvaron parkoló kocsival, amiben például egy, a vihar során lehulló cserép tett kárt.

- A kerti medencék, trambulinok, kerti sátrak vagy a grillberendezések kárai csak abban az esetben térülnek, ha ezekre külön biztosítást kötött a tulajdonos.

Sok esetben gondolják azt a károsultak, hogy az autóban keletkező kár is térül. Ez sajnos tévedés! Az autóban keletkező, vihar okozta károk kizárólag casco biztosítás alapján térülhetnek, lakásbiztosítás alapján nem - mondja a szakértő.

Hogyan előzhetők meg a viharkárok?

A biztosítás mindenképp hasznos dolog, de mint minden esetben, a viharkárok esetében is kulcsszerephez jut a megelőzés. Ahhoz, hogy hatékonyan védekezhessünk a károk ellen, először is tudnunk kell, mi fordulhat elő.

A lakóépületet ért viharkár sokféle lehet. A szakértő szerint sok esetben beázással is jár, amennyiben a szél megbontja a tetőfedést, és a viharral együtt csapadék is érkezik.

- A lakó- és az ipari épületeket külső, jellemzően időjárási hatások elviselésére tervezik. A különféle szerkezetek, ebben az esetben a tetőfedés kialakítása olyan kell, hogy legyen, hogy ellenálljon akár erősebb viharoknak is. Ha ez nem történik meg, annak két oka lehet: valamiféle szerkezeti hiányosság, karbantartás elmulasztása vagy pedig olyan erősségű szél, amivel a tervezés során számolni nem lehet, mivel igen ritkán fordul elő.

Kivitelezési hiányosság az, ha például, amikor egy tetőfedésnél nincs oromfal nincs lezárva, vagy ledeszkázva az ereszszegély, emiatt a szél megemeli és szétszórja a fedést az épület környezetében. A magas tetők esetében különösen érzékeny területek a tetőgerinc, az orom- és az ereszszegély. Ezek fokozottan érzékenyek a szélhatásokra. Itt a legnagyobb károkat a szél szívó hatására okozza, ezért ezeken a helyeken az építési- és kivitelezési előírások szerint a fedést rögzítésekkel meg kell erősíteni.

Nemcsak magas tetőket, hanem lapos tetőket is érhet viharkár. Itt már kifejezett szívó hatásról beszélhetünk, amikor a szél szívóereje képes a nagy felületű tetőn a szigetelőlemezt felemelni, amennyiben azt nem terhelték le megfelelően - részletezi Urbán Zsolt.

Fontos az ingatlant alaposan felvértezni a lehetséges viharokkal szemben. Ebben a szakértő szerint bizonyos renoválási munkálatok, illetve a rendszeres ellenőrzés segíthet.

- Az ingatlanok esetében a tető, a nyílászárók rendszeres ellenőrzése, karbantartása, a hiányosságok pótlása, hibák javítása jelenthet védelmet a viharkárokkal szemben. Szintén érdemes ellenőrizni a kerti növényzetet, különösen a nagyobb fákat, melynek száraz ágait időben eltávolítva megelőzhetjük az általuk okozott nagyobb károkat.

Tudatossággal, rendszerezéssel kivédhetjük, hogy egy váratlan vihar nagyobb kárt tegyen az ingatlanunkban. Minden esetben tekerjük be a mozgatható napellenzőt, ha nem tartózkodunk otthon. A kerti bútorokat toljuk össze, a napernyőket engedjük le. Ezek az apróságok sok bosszúságtól kímélhetnek meg minket vihar esetén - tanácsolja a szakértő.

forrás: femina.hu

CLB TIPP: Lakásbiztosítás kalkulátorunkban ingatlanra és ingóságra is kiszámolhatja a biztosítók ajánlatait és megkötheti az Önnek megfelelőt:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Kötelező felelősségbiztosítás és pandémia: kevesebb karambol, nagyobb kár

Érdekes kettősséget mutatnak a Magyar Nemzeti Bank kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) adatai a pandémiás, 2020-as évről, írja a money.hu.

A koronavírus-járvány hatásaként többen használtak gépjárművet Magyarországon: tavaly 5,777 millió autó volt biztosítva hazánkban, ez öt százalékot meghaladó növekedést jelent 2019 végéhez képest. Személyautóból majdnem négymillió volt biztosítva az elmúlt évben, 5,2 százalékkal, közel 200 ezerrel több, mint 2019 végén, a biztosított autók számának növekedése nagyobb volt, mint 2019-ben.

Azt, hogy a vírus miatt sokan alternatív megoldásokat kerestek a tömegközlekedés elkerülésére, jól mutatja, hogy 2014 óta nem volt példa arra, hogy ilyen ütemben – 8,5 százalékkal – emelkedjen a biztosított motorkerékpárok száma. Meglepő, de a pandémia idején is növekedett a forgalomban lévő autóbuszok száma – igaz, itt csak kétszázalékos növekedésről beszélhetünk –, ám ezzel a forgalomban lévő buszok száma meghaladta a húszezret. A tehergépjárművek esetében négyszázalékos növekedés volt tapasztalható.

A jegybanki adatok ugyanakkor azt is igazolják, hogy home office-ba kényszerült embereknek köszönhetően – az emelkedő gépjárműállomány ellenére – sokkal kevesebben voltak az utakon, emiatt számottevően csökkentek a gépjárműkárok. Az elmúlt évben nem érte el a 126 ezret a biztosítóknak bejelentett karambolok száma – ilyen kevés balesetre 2012 óta nem volt példa. Akkor viszont még csak alig több mint négymillió autó futott a magyar utakon.

Sokan úgy vélik, hogy a számottevően kevesebb kár következtében csökkennie kellene a kötelező biztosítás díjának. Ennek kapcsán ugyanakkor fontos látni, hogy miközben a károk száma tavaly 23 százalékkal csökkent, addig a biztosítók 86 milliárd forintos kárfelhasználása csak 8,7 százalékos csökkenést mutat. (A kárfelhasználást az adott évben kifizetett, jellemzően az autóban keletkezett „lemezkárok” összege, illetve az a pénz adja ki, amit a biztosítók a súlyosabb balesetek későbbiekben felmerülő kárai­ra – például a személyi sérültek ellátására vagy járadékára – tartalékolnak). Ráadásul a 2020-ban kifizetett 44,1 milliárd forint 2019-et leszámítva a legmagasabb kárösszeg a kgfb történetében.

Az egy kárra jutó kifizetések összege tavaly drámaian megugrott: az elmúlt évben átlagosan egy kár után a biztosítók 682 ezer forintot fizettek ki a károsult ügyfélnek. Ez 18,5 százalékkal magasabb összeg, mint az az 576 ezer forint, amennyibe 2019-ben került egy átlagkár. A legkomolyabb növekedést – a meglehetősen kicsi piacnak számító trolibuszok közel 40 százalékos átlagkár-növeke­dését leszámítva – a tehergépjárműveknél mutatta ki az MNB. Itt hétszázezer forint fölé emelkedett az átlagos kárérték, ami harmincszázalékos bővülést jelent.

Az autóbuszos szakma ennek ellenére remélheti, hogy a kgfb díjai csökkenni fognak, hiszen – itt is összefüggésben azzal, hogy a lezárások miatt számottevően kevesebb volt az autóbuszos forgalom – az egy kárra jutó összeg egyedül ebben a szegmensben csökkent – a 12 százalékos mérséklődés után 565 ezer forintot tett ki. Ennek ellenére a leggyakrabban az autóbuszoknál történik kár: 100 forgalomban lévő autóbuszból hét karambolozott az elmúlt évben. (Tegyük hozzá, hogy ez az elmúlt 20 év legalacsonyabb kárgyakoriság-adata az autóbuszos szegmensben.)

Ami a személygépjárműveket illeti: a pandémia hatása természetesen itt is visszaköszön, hiszen a kárgyakoriság a 2019-es 3,21 százalékról soha nem látott mélységbe, 2,36 százalékra csökkent. Az egy káresetre jutó átlagos kárösszeg ugyanakkor itt is 18 százalékkal növekedett, s így már 619 ezer forintot tett ki. Ha ezt az összeget az elmúlt év alatt a 9 százalékkal, 44,5 ezer forintra emelkedő átlagos kgfb- díjhoz hasonlítjuk – amelynek összegéből leszámítjuk a 23 százalékos, az államnak fizetett biztosítási adót –, akkor azt látjuk, hogy míg 5 éve, 2016-ban 13 biztosítás díja elég volt arra, hogy egy átlagos kárt kifizessen a biztosító, addig ma már 17 ügyfél éves befizetését kell felhasználni egy pórul járt autós kárának rendezésére.

Forrás: veol.hu

CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait és kösse meg a kiválasztott biztosítást néhány perc alatt:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>